• "Szlávics Alexa festményei láttán Richard Bradford: Oly távol az ég című regényének címe jutott eszembe, nyilván azért, hogy az alkotások láttán szembeállíthassam vele a magam következtetését. Amit Bradford messzinek vélt, az a művésznél fordítva jelentkezik: oly távol a Föld és oly közel az ég.
  Persze ez csak játék a szavakkal.  Nemere István, a magyar fantasztikus irodalom népszerű szerzője írja a Rejtélyes elődök című könyvében: Egy görög történetíró, aki a harmadik században élt, feljegyezte, hogy ismeretei szerint az egyiptomiak az ő életét megelőző korokban 373 napfogyatkozást és 832 holdfogyatkozást jegyeztek fel. Ez szerény becslések szerint is azt jelenti, hogy sok ezer évvel a történetíró születése előtt az egyiptomi papok már az eget kémlelték napi rendszerességgel. Amit láttak, azt fel is jegyezték, máskülönben nem állhatott volna rendelkezésükre ilyen statisztikai jellegű adat. A jelek szerint azonban az egyiptomiaknak már akkor kellett volna kezdeniük az égbolt megfigyelését, amikor ők még (a mai tudományos álláspont szerint) nem is léteztek! Akkor hát kik végezték ezeket a megfigyeléseket helyettük? - teszi fel az író a kérdést.
  Szlávics Alexa festményei és grafikái valamiképpen erre a kérdésre és az e kérdéshez láncszerűen kapcsolódó titkokra próbál feleletet adni. A művek az egy vagy több ismeretlenes egyenlet megválaszolására vállalkoznak. Persze a válasz ebben az esetben soha nem lehet tökéletes és pontos, inkább az empátiának és a reflexiónak van nagyobb szerepe. A művész egy hajdani tudás nyomába ered, annak titkát igyekszik megfejteni. Azok a bámulatra méltó műveletek inspirálták erre, amelyek valamilyen akaratból fennmaradtak, s hírük eljutott hozzánk, valamint az a gondolat, amit Nemere így fogalmaz: "..a tudás nem az anyagi kultúra következménye!... "
  

- K e l l e i - G y ö r g y - í r ó -